Napraforgó termesztési technológia

Napraforgó termesztési technológia

Dózis, kijuttatás:
Javasoljuk 1-3 liter Mikro-Vital  kijuttatását 200-250 l/ha folyadékban, Mikro-Press kijuttató berendezés esetén 40-50 liter/ha vízmennyiséggel is kijuttatható.
A készítményt szükség esetén 100 l/ha folyékony nitrogénműtrágyával keverve, vagy 100 kg/ha ammonium-nitrát kiszórása után dolgozzuk a talajba.
A készítmény nem baktericid hatású növényvédő szerekkel is keverhető, de tömény formában ne keverjük össze. A talajra kijuttatva kombinátorral, ásóboronával vagy kompaktorral forgassuk be. A kijuttatott anyag azonnali bedolgozást igényel, mert fényre érzékeny talajlakó baktériumokat tartalmaz.
A talajunk tápanyag-szolgáltató képességét a későbbiekben talajvizsgálattal is ellenőrizhetjük.
Fajtamegválasztás:
Ez a sikeres termelés egyik döntő eleme. Ma a napraforgó vetőmag piacán többszintű verseny folyik. A helyes döntés csak megfelelő tájékozottság mellett hozható meg. A versenyhelyzetet a termelőnek a maga javára kell fordítania, ehhez viszont célszerű az alábbiakat ismerni:

 A talajadottságokat (a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, hő- és vízgazdálkodását, stb)
 A klimatikus adottságokat
 A hibrid genetikai adottságit
 Az alkalmazott agrotechnikát
 A felhasználás célját

Vetésváltás:
A napraforgó a betegségekre – a talajon keresztüli fertőzésekre -,a fogékonyabb növények közé tartozik, ezért ugyanabba a táblába 5 éven belül nem kerülhet.

Talajművelés:
A napraforgó a talaj biológiai, fizikai állapotára közepesen igényes növény. Kedvező számára, ha legalább 30 cm mélységig kellően lazult a talaj. A technológiánk alapját képezi a megtermelt szármaradványok (apróra felaprítva) hasznosítása, mivel a baktériumtörzsek a talajban lévő szerves növényi maradványokat fogyasztják saját táplálásukra. Ezáltal növekszik a talaj szerves kolloidjainak a mennyisége, a tápanyagszolgáltató-képessége, a vízkapacitása, a talaj hézagtérfogata, levegőzöttsége. A korán lekerülő elővetemény után, a tarlómaradványt felaprítva sekély műveléssel a talajba keverjük, majd a felszínt lezárjuk. A hántott rétegben meginduló biológiai beéredés nélkülözhetetlen feltétele a további talajmunkák jó minőségben való elvégzéséhez.

A későn lekerülő elővetemények után, a szármaradvány jóminőségű felaprításával, majd a szántást elmunkáló eszköz használatával végezzük el a talajművelést.

Vetés ideje:
Általában április 04-15.

Vetési sorrend:

 Függ a hibrid genetikai jellemzőitől.
 A növény tenyészidejétől

Vetésmélység:4-8 cm.
Állomány sűrűség:
 A korszerű hibridek nem igénylik a sűrítést.
 Vegyük figyelembe a fajta aszálytűrő-képességét.
 Ügyeljünk a vetőgépünk helyes beállítására!
 Követeljük meg az előírt vetési sebesség betartását.

Gyomirtás:
A napraforgó gyomösszetételét nagy mértékben befolyásolja a vetés ideje, ugyanis a vetőágy előkészítse során elpusztítjuk a kicsírázott gyomokat. Legnagyobb tömegben a T4-es egy és kétszikű fajok fordulnak elő, mint a parlagfű, csattanó maszlag, kakaslábfű, muhar fajok, disznóparajfélék, libatopfélék, vagy a keserűfű fajok. Az évelők közül a fenyércirkot, aprószulákot, mezei acatot kell feltétlenül megemlíteni. A legnagyobb gondot az olyan veszélyes gyomok leterjedése okozza, mint a parlagfű, selyemmályva, csattanómaszlag, olasz szervtövis, továbbá a napraforgó élősködő gyomnövénye a szádor.
1., Mechanikai gyomírtás: A kultiválással lazítjuk, porhanyítjuk a talaj felszínét. Jobb életteret biztosítunk a mikroorganizmusoknak. Javul a talaj vízmegőrző és vízbefogadó képessége, egyben gyomírtást is végzünk. Lehetőségeink szerint kétszer járassunk meg az eszközt.

2., Vegyszeres gyomírtás: A vetés előtt, illetve vetés után, kelés után kijuttatott herbicidek hatékonysága nagymértékben függ a csapadék mennyiségétől. Ezen túl mindig szem előtt kell tartani a terület gyomösszetételét is a gyomírtószer megválasztásánál.