Olajtök termesztési technológia

Olajtök termesztési technológia

Az olajtök éghajlat- és talajigénye:
A Dél-Amerikából származó igen értékes növény fény- és hőigényes, viszonylag sok vizet párologtat. A magvak csírázásához 10-12 °C hőmérséklet szükséges. A magból kikelt fiatal növény gyors fejlődéséhez 18-20 °C hőmérsékletet igényel. A virágképződés és a virágzás idején nélkülözhetetlen a 22-25 °C körüli hőmérséklet. A virágok megfelelő termékenyüléséhez jó hatású a hosszantartó száraz, de elegendő páratartalmú meleg levegő.
A viszonylag melegigényes növény levele igen érzékeny a kelés utáni hidegre, késő tavaszi fagyokra. Vízfelhasználása jelentős, kiterjedt gyökérzetének köszönhetően a talaj vízkészletét jól hasznosítja. E tulajdonságánál fogva a szárazságtűrő növények közé sorolható. Vízigénye a virágzás kezdetétől, a terméskötődéstől fokozatosan nő. A betakarítás idején előforduló -3, -4°C-os hidegek a beérett kabaktermésben nem okoznak kárt. Termesztése a gyengén meszes, többnyire semleges pH-val rendelkező, humuszban gazdag talajokon eredményes. Jó kultúrállapotban lévő, valamennyi szántóföldi talajon sikerrel termeszthető. Célszerű kerülni a mély fekvésű, nehezen melegedő, vizenyős területeket. A dombvidékek északi lejtői, a kifejezetten nitrogénben gazdag talajok termesztésére kedvezőtlenek.

A vetésforgóban történő elhelyezés:
A legjobb előveteményei a kalászosok. Önmaga után lehetőleg öt éven belül ne kerüljön. Kerüljük a későn lekerülő előveteményeket is, pl. napraforgót, kukoricát, mert e növények után nem mindig lehet szármaradványoktól mentes, kifogástalan magágyat készíteni. Tekintettel arra, hogy a tökmag élelmiszeripari és gyógyszeripari felhasználásra kerül, csak olyan talajon termeszthető, ahol a talajvizsgálatok klórozott szénhidrogének maradványait, illetve nehézfémeket nem mutattak ki. Az időben betakarított tök jó előveteménye lehet az őszi búzának, s a tavaszi vetésű növények is sikerrel termelhetők utána.

Tápanyag-igény, tápanyag-gazdálkodás:
A tök ugyan élelmes növény, de a megfelelő magterméshez kifogástalan tápanyagellátásra van szüksége. A szervestrágyát, különösen a savanyú, kötött erdőtalajokon és homokos területeken meghálálja. A szervestrágya mennyisége elérheti a hektáronkénti 30-40 tonnát. A szervestrágya minősége nagyon fontos. Ne legyenek benne az istállók fertőtlenítésére használt szerek, légyirtó szerek maradványai!

Szervestrágya hiányában a  Mikro-Vital baktériumtrágya alkalmazásával kedvező hatást gyakorolhatunk a talaj szerkezetére, kedvező mikrobiális körülményeket teremtünk, és nem utolsósorban csökkenthetjük a növény tápanyagigényét kielégítő műtrágya mennyiségét.

Mikro-Vital  baktériumtrágyát, a magágy készítés során, legkésőbb az utolsó talajművelet előtt permetezzük ki.

Mikro-Vital  egyrészt olyan baktériumtörzseket tartalmaz, amelyek képesek a levegő nitrogéntartalmából a talajba, a növény számára felvehető nitrogént lekötni. Ugyanakkor a N-ellátottság a talajtípustól és a növényi szármaradványok mennyiségétől függően változik. Átlagos körülmények között 60 kg könnyen mobilizálható N hatóanyaggal számolhatunk. Másrészt a benne lévő baktériumtörzsek a talaj kristályrácsai között kötött formájú foszfort és káliumot mobilizálják, a növény számára felvehetővé teszik.
Tápanyag-visszpótlás:
A magtermesztés sikere a helyes tápanyag-ellátottságtól függ, ezért helyezzünk nagy figyelmet a harmonikus tápanyagellátásra, a helyes N:P:K arány betartására.

Az olajtök tápanyagigénye:

N 60 – 80 kg/ha
P2O5 90-130 kg/ha
K2O 120-150 kg/ha
Ezt többféleképpen elégíthetjük ki.
1.,
Csak műtrágyával: ősszel a kiszórandó mennyiség kétharmadát juttatjuk ki, egyharmadát tavasszal, vetés előtt.
2.,
A tavaszi egyharmadot kiválthatjuk 1 l/ha Mikro-Vital  baktériumtrágya koncentrátummal, ami a vegetáció során folyamatosan táplálja a növényt. A ráfordítás így kisebb, mintha műtrágyával táplálnánk a növényt, viszont a fentebb részletezett hatások miatt sokkal jobb körülményeket biztosítunk az állomány számára.
Talajelőkészítés, magágykészítés:
A tök igényli a mélyszántást, gyökérzetével viszonylag nagy talajtömeget behálóz. Az őszi mélyszántás előtti trágyázás alapvető jelentőségű. Napraforgó, kukorica elővetemény esetén gondoskodjunk a szármaradvány felaprításáról, a pentozán-hatás elkerülése céljából a Mikro-Vital  baktériumtrágya kiszórásáról. A szántást mindig kövesse fogas, vagy gyűrűshenger. Tavasszal a szántáselmunkálást kezdjük simítóval, majd a gyomosodástól függően kultivátorral, fogassal folytassuk. A magágykészítés utolsó eszköze a kombinátor, amellyel bedolgozhatjuk az ilyenkor is kipermetezhető baktériumtrágyát.

Állományvédelem:
Az állati kártevők közül a levéltetvek, a vetési bagolypille és a közönséges takácsatka kártételére számíthatunk, megjelenésük észlelésekor a védekezés ne maradjon el.

Betakarítás:
A betakarítás ideje akkor érkezett el, amikor a szár, a levelek leszáradtak, a kocsány megbarnult, a termés színe narancssárgára változott. Az érett termés héja kemény, körömmel nem vájható, a magvak kemények, teltek.