Cukorrépa termesztési technológia

Cukorrépa termesztési technológia

Termőhelyi igénye
A cukorrépa igényes szántóföldi kultúra. Eredményesen és megbízhatóan csak mély termőrétegű, középkötött, semleges, vagy enyhén lúgos kémhatású, meszet tartalmazó, jó kultúrállapotú, jó vízgazdálkodású talajokon termeszthető.
Ha termelő gazdaságnak lehetősége van öntözésre a cukorrépát mindenképpen öntözött területre tervezze, de megfelelő agrotechnikával elviseli a száraz, aszályos időszakokat is.
Vetésforgó:
A cukorrépa legjobb előveteménye a kalászos gabona, melynek szalmája kitűnő táptalaj a baktériumok számára is. Lehetőleg 5 évig ne kerüljön ugyanoda vissza.

Tápanyagellátás
A tápanyagellátás alatt azt értjük, hogy a növény tápanyagigénye, és a talajban rendelkezésre álló tápanyag mennyiségek közötti különbséget a növény igénye szerinti ütemben biztosítani kell. A tápanyagokat – minőség és mennyiség szerint – előre oda kell juttatni, ahol és amikor a növénynek arra szüksége van. A termelési ciklus végén a talaj tápanyagszintje egyik meghatározó tápelem vonatkozásában sem csökkenhet.
A tápanyag-gazdálkodással azt kell elérnünk, hogy a folyamatos termelés során a termőterületről kivont és az oda bevitt tápelemek mennyisége hosszú távon egyenlő legyen, arányaik ne változzanak.
A cukorrépa tápanyagellátásának meghatározása minden esetben táblánként, a termesztést megelőző évben, az elővetemény lekerülése után szabvány szerint vett talajminták (5 hektáros mintaterenként, 0-30, és 30-60 cm. talajrétegekből) talajvizsgálati eredményének ismeretében történik.
A talajlabor által megküldött tápanyag-visszapótlási javaslatban szereplő tápanyagmennyiségeket mindenképpen célszerű biztosítani a répának, különben a növény nem produkálja az elvárt (tervezett) termésmennyiséget, minőséget, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a cukorrépa mennyi tápanyagot hagy utóveteményének a talajban.

Tájékoztatásul közöljük a cukorrépa termés által kivont tápanyag mennyiségét, illetve az ehhez kijuttatandó hatóanyag mennyiségeket.

A cukorrépa termés tápanyagtartalma: kg/tonna *

N P2O5 K2O   CaO MgO
1 t 3,5 1,5 5,5 4,5 1,5
50 t 175 75 275 225 75

A cukorrépa tápanyagigénye közepes tápanyagellátottságú, I. szántóföldi termőhelyen: *

N P2O5   K2O
1 t 1,5 1,5 5,5
50 t 75 160 275

* Patócs I. Új műtrágyázási irányelvek MÉM-NAK 1987

A fenti adatokból érzékelhető, hogy a három legfontosabb tápelem szempontjából a növény tápanyagigénye nem azonos a termés tápanyagtartalmával. A három fő tápelem nem azonos módon viselkedik, a növény ellátását más-más meggondolások alapján kell megoldanunk.
N-ből a növény által kivont mennyiségnél lényegesen (kb. 100 kg/ha-al) kevesebbet, kell a talajba juttatnunk. Ennek túlsúlya a növény életfolyamatait nem a termesztési cél irányába befolyásolja, hatására a szervezet nagy méretű, laza sejteket növeszt, betegségekre, és mechanikai sérülésekre egyaránt érzékennyé válik. A magas N szint akadályozza cukor beépülését, a tenyészidő végére is magas fehérjeszintet tart fenn a gyökérben, (káros alpha-amino N), alacsony cukortartalmat tapasztalunk.

A tápanyagellátás módszerei
1. műtrágyázás
2. szervestrágyázás
3. baktériumtrágyázás
Javaslatunk a cukorrépa N ellátására:
34 kg/ha N (100 kg Ammónium nitrát műtrágya)+ 1l/ha MikroVital. A baktériumtrágyát a kiszórással egy menetben tárcsával dolgozzuk be, és a talajt zárjuk le. Ha a tárcsa után nincs megfelelő elmunkáló eszköz, a talajt külön menetben tömörítsük le (pl. gyűrűshengerrel, cambridge-hengerrel, vagy egyéb nehéz tömörítő eszközzel)

A cukorrépa termése valószínűleg nem csökkenne a második baktériumtrágyás kezelés elhagyása esetén, viszont a felhasznált N hiányozna a talaj tápanyag tőkéjéből. A N hiány jól megfigyelhető a cukorrépa után vetett tavaszikalászosokon, (amelyeknek egyébként kevés a N igénye). Amennyiben a cukorrépát kukorica követi (aminek igen nagy a N igénye,) annak N ellátását csak többszöri, nagy adagú műtrágya kijuttatásával lehet megoldani. (Segítség a Mikro-Vital  !)