Ahogy mindenki tudja a lelke mélyén, és valójában ki is mondja: IDŐJÁRÁSUNK ÁTALAKULÓBAN VAN, ami egyre több kiszámíthatatlansággal, kellemetlenséggel, sőt kezelhetetlen helyzettel jár. A talaj állapota, humusztartalma, pH-ja, szerkezete, szervesanyag-tartalma és még sok paramétere, ami mind-mind meghatározza növénytermesztésünk sikerét. A talaj sajátos képződmény, dinamikus fizikai, kémiai és BIOLÓGIAI RENDSZER. A talaj FELTÉTELESEN MEGÚJULÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁS, élőhelyet, termőhelyet biztosít, vizet raktároz, tápanyagot biztosít. Mindezeket  az alapvető funkcióit akkor tudja megfelelően betölteni, ha megfelelő minőségben áll rendelkezésre termesztett növényeink számra. A talaj termékenységét igen sok tényező befolyásolja, közük sok tényező gátolja. Ebből néhány a teljesség igénye nélkül:

  • víz vagy szél okozta erózió
  • talajsavanyodás
  • fizikai degradáció 

SZÉLSŐSÉGES VÍZGAZDÁLKODÁS
A magyarországi talajok nemcsak szerkezetükben, szervesanyag-tartalmukban, hanem vízháztartásukban is igen nagy változatosságot mutatnak:

forrás: http://www.mtafki.hu/konyvtar/Magyarorszag/Magyarorszag_terkepekben_Talajok.pdf

Mivel a megfelelő talajművelésen kívül a talajlakó mikroorganizmusok nagyon nagy részben segítenek a megfelelő talajszerkezet kialakításában, fontos, hogy a mikroorganizmusok gyorsan megfelelő mennyiségben legyenek a talaj egységnyi mennyiségében.

Az elmúlt évszázad során a mezőgazdasági termelés intenzív eljárásai, párosulva a talaj mikrobiológiai ismeretek hiányosságával, a mezőgazdasági területeken LECSÖKKENTETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁST és emelkedő mennyiségű,  iparilag előállított nitrogén alkalmazását eredményezte. A nagy mennyiségű szervetlen nitrogén alkalmazása a talaj működésére és a környezet egészségére számos nem várt negatív következménnyel járt.

Észak Amerika leghosszabb ideje tartó, mezőgazdasági termelési módszerek talaj minőségére gyakorolt hatásával foglalkozó  tartamkísérletéből származó adatok azt mutatják, hogy a nagy dózisú nitrogén műtrágya alkalmazása kimeríti a talaj széntartalékait, rontja a talaj vízmegtartó képességét – és ironikus módon kimeríti a talaj nitrogéntartalmát is (Khan et al. 2007, Larson 2007)

Mindezt összevetve ezek a tényezők mögöttes okként szerepet játszanak A HOZAMOK világszerte tapasztalható STAGNÁLÁSÁBAN, amelyek tovább már nem növelhető több műtrágya alkalmazásával (Mulvaney et al. 2009)

A FAO szerint, hogy a 2030-ra kitűzött célt – mely szerint az éhezést fel kell számolni a világban – el lehessen érni, a világ élelmiszertermelésének volumenét 60%-kal kell növelni. A célkitűzés érdekében tett felmérések igen figyelemreméltóak. A FAO szerint például:” a hatékonyabb vízhasználat, kevesebb rovarirtó használata és a talajminőség javítása révén akár 79 %-kal is növelhetők lennének a termésátlagok.” A talaj minőségének javításában  pedig a kutatások szerint igen jelentős szerepe van a mikroorganizmusok tevékenységének a talajban.

A BAKTÉRIUMOKKAL VALÓ TALAJKEZELÉS annyira nem újdonság, hogy Amerikában már 1920-as, míg Európában a XX. század második felétől tudatosan alkalmazzák őket a kellő szakmai tapasztalatokkal rendelkező gazdák. Az is közismert tény, hogy a talajokban való szervesanyag-bontás is mikrobiális tevékenység eredménye. Ezen tevékenységük folytán pedig a baktériumok: segítik a humuszvegyületek gyorsabb képződését; növelik a talaj tápanyag szolgáltató képességét; morzsalékosabbá teszik a talajszerkezetet, ami így könnyebben művelhető lesz és kellő minőségű termőhelyet nyújt kultúrnövényeink számára. Az aggregátumok azok a mikroszkopikus méretű, egymáshoz kötődő halmazok a talajban, amelyek a talaj stabilitását, porozitását, textúráját, rugalmasságát és víztartó képességét befolyásolják. Amennyiben a talajban nem képződnek aggregátumok, a talaj nem lesz képes jelentős mennyiségű légköri nitrogént és stabil szenet megkötni. A három funkció, az aggregátképződés, a biológiai nitrogén és stabil szén megkötés kölcsönös függőségben működnek.

Fontos tehát, hogy a TALAJ NE csupán A NÖVÉNY TARTÓJA, hanem ELTARTÓJA legyen, és a vele való okszerű gazdálkodás következtében unokáink céljait is kiszolgálja. Ehhez viszont nemcsak azzal a részével kell törődnünk, ami látszik, hanem igenis nagy hangsúlyt kell fektetni a szabad szemmel nem látható részek, alkotóelemek védelmére is. És ha ezeket a talajban nagyon fontos munkát végző élőlények nem tudjuk megvédeni,mert az intenzív növénytermesztés és az időjárás viszontagságai erőteljesen ellenük dolgoznak, akkor vissza kell pótolni őket a talajba. A baktériumtrágyák kezelhetősége könnyű és gyors, valamint árban is igen kedvezőek.

Amit biztosan várhatunk használatuktól:

  • folyamatos kezelés mellett egy jó állapotú, jó szerkezetű talaj kialakulását
  • egészséges, egyöntetű növényállományt
  • folyamatos és egyenletes növénytáplálást
  • jobb víz- és hőháztartást a talajban
  • könnyebb művelhetőséget
  • és mindezek mellett: NAGYOBB NYERESÉGET!